Idézet:


"Az olvasás - ha élvezetet okoz - segít élni. Átélni és túlélni is." ~Vekerdy Tamás~

Most olvassuk/ írjuk:

Lizi: Fekete gyémánt
Lola: Bársony érintés

2015. december 27., vasárnap

Kerstin Gier: Rubinvörös

Kerstin Gier:
Rubinvörös

Tartalom:


„Mi tévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? Úgy van: megőrizzük a hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat. És mindennek tetejébe épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársául! Az össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba. Gwendolyn hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem tényleg vonzzák egymást, és ez régen sem volt másképp. És hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok, mint egykoron…”

Véleményem:


Iszonyúan izgatott voltam mikor megkaptam a könyvet, és nagyon nagy elvárásokkal álltam neki az olvasásának. Nagyon szeretem a romantikus regényeket és ennek a trilógia címével megfogott (időtlen szerelem). Bár be kell vallanom, több romantikus jelenetre számítottam de ettől függetlenül nagyon tetszett a könyv.
Mondjuk elég sok könyvben jelenik meg, hogy az anya hazudik a gyerekének hogy megvédje, de nem veszi észre, hogy így csak még nagyobb veszélybe sodorja. A Rubinvörösben sem történik másként. Az anya eltitkolja Gwendolyn elől, hogy egy nappal előbb született, így kiderül, hogy ő is örökölhette az időutazásért felelő gént. De persze ezt senkinek nem tűnt fel. 

A könyv története kicsit lassan indul be, és nehezen lehet nyomon követni a család rokonsági vonalát. Gwendolynnak is 
(természetesen) van egy legjobb barátnője  Leslie, aki mindenben segít a barátnőjének és szinte ő tartja benne a lelket. Leslie aki magánnyomozó akar lenni és imádja a titkokat, csomó információval látja el, viszont nem csak különböző történelmi személyekkel kapcsolatban.
Gwendolyn még pluszban a szellemeket is látja. Kicsit furcsállom, hogy még nem zárták az elmegyógyintézetbe azért mert csak elkezd (kívülről nézve) magában beszélni. Mikor kiderül, hogy nem a roppant ellenszenves Charlotte az időutazó hanem Gwendolyn, kivágja a hisztit és megsértődik. Bár szerintem Charlotte túlságosan is általános szereplő. Ő az a szép magas lány aki vékony és mindenből jobb jegyei vannak mint másoknak, minden körülötte forog és tökéletesnek hiszi magát. Az elején kicsit sajnáltam is az anyja folytonos túlzott védelmezési kényszere miatt.
A regény elején úgy sejthettük, Gideon az Ő párja lesz. Nagyon különösnek tartom Gideon viselkedését. Nem mindig tudtam mire is célozgat. A regényben Gideont először arrogáns szemétládának tartja Gwendolyn. És meg kell mondjam nekem sem volt akkor a kedvenc szereplőm, de a végére egész jól felhúzta magát a kedveltségi listámon.

A könyvet 10/8 csillaggal értékelem mert nekem kicsit lassan kezdődtek az izgalmasabb részek. De ennek ellenére a kedvenc könyveim közé sorolom, mivel az egész story és az ahogy a karakterek ki vannak találva, nagyon ötletes. Mindenképpen ajánlom, nem csak olvasni , hanem megvenni is!

És persze Gideontól egy kis részlet:
Gwendolyn?
 Mi az?
 - Nem sértésnek szántam. A hétköznapit nem úgy értettem, hogy közönséges, inkább azt akartam mondani vele hogy általános. Érted?
Ez egyre jobb volt.
 -  Jól van – mondtam, és dühösen rávillantottam a szemem. – Mindegy mit gondolsz rólam."

UI.: Nagyon tetszett, hogy a könyv betűi nem átlagos feketék voltak hanem Rubinvörös.
~Lizi

Megrendelhető a könyv: itt.

2015. december 21., hétfő

Becca Fitzpatrick: Csitt csitt

Becca Fitzpatrick:
Csitt csitt

 Könyvajánló:


„EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.”

Véleményem:


Magához a könyvhöz úgy álltam hozzá, hogy "ha mindenkinek tetszett, akkor biztos nekem is fog".
De sajnos rosszul tettem mivel úgy kellett volna olvasnom, minthogyha nem is hallottam volna róla semmilyen véleményt a barátaimtól plusz még az elején erősen odafigyelek. Mivel, ha ez lett volna, akkor sok apró részlet megmaradt volna bennem és egy ténylegesen saját kiépített véleményem lenne erről a kötetről. Mivel az írónő nagyon sok mindent (főleg épületeket, de a szereplők kinézetét is)  igen finoman, részletesen kidolgozott. Ahogy mondják: „A lényeg a részletekben rejlik:”
Sok-sok résznél picit nyers humort használt, de valamikor igen játékosan írta meg a csipkelődő párbeszédek tömkelegét.. Az egésznek az alapja az az, hogy a főhős huzakodik saját magával és számára ismeretlen érzésekkel. Nem tudja hogy mi a határa a képzeletének, a másik az, hogy egyáltalán van-e határ? És vajon ez a Folt nevezetű fiú mit takargathat mindenki elől?
Soká lesz a könyvben mire ezt az egészet a rendes kerékvágásba teszi Nora, a Folttal való ismeretségét és annak valódi jelentését. A vége olyan lesz, hogy akár még be is fejezhetnéd mert semmi stresszes vagy izgis rész nincs félbe szakítva, (ahogy ez a sorozatoknál szokott lenni). De előre mondom, hogy nem lehet leállni vele! Szóval ha netán nincs elég időd, akkor vagy megválsz pár programtól vagy pedig kimarad az életedből egy világ elképzelése ami gazdagabbá teheti a fantáziádat!
        Bár tudom, hogy eddig teljesen tisztának hangzik a könyv és minden egyértelmű, de azért nekem még van pár kérdésem hozzá:
-         Milyen suli az ahol egyszer sem szólítanak fel egy gyereket egész életében az órán anélkül, hogy jelentkezzen? Vagy ezt lezsírozták a tanárokkal?
-         Milyen beteg tanár hoz sípot a biológia órára? Biológia órán, sípot használni!? Könyörgöm ez nem egy edzőtábor!
-         És az utolsó: hogy lehet a csajnak annyi pénze hogy mindig új telefont kap ráadásul az anyja nem is nyírja ki őt emiatt! És vegyük hozzá az eladott kabát és sapka árát. Vagy csak én vagyok ennyire anyagias?
Ha már az eladott cuccoknál tartunk… Tuti kinyírtam volna Lizit ha én Nora helyében ő pedig Vee helyében lett volna azon a bizonyos estén (ami a kedvenc részem a könyvben, és szerintem sokak vannak így vele).
Csak azért hogy ne maradjatok ki egy könyvrészletből, hoztam egy kicsi Folt-os részletet:
„- Rossz hír – jelentette be. – A motor.
  Próbáltam jól informáltnak és okosnak látszani, de volt egy olyan érzésem, hogy az arcom üres.
        Folt felvonta a szemöldökét.
-         Nyugodjék békében!
-         Nem fog elindulni?
-         Nem, hacsak nem toljuk.
        Az összes kocsi közül a legrosszabbat kellett megnyernie.
-         Hol a mobilod? – kérdezte Folt.
-         Elvesztettem
        Folt elvigyorodott.
-         Hadd találjam ki! A kabátod zsebében volt. A hajléktalan nő tényleg jó üzletet kötött, mi?”
De a könyvben mégis csak az a még izgatóbb, hogy a múltban mik történtek. Mivel a vége felé nagyon nagy akció van egy különös múltbeli dologért, de ez csak a Crescendoban fog majd kiderülni teljesen (amit jelenleg nagy lázban olvasok).
A könyvet érdemes megvenni, viszont nem tudnám százszor újraolvasni, hanem csak 2x, 3x. Ezért a Csitt csitt 10/7,5 csillagot kap tőlem.
U.i.: Sok könyvet az teszi még hihetőbbé és eredetivé, ha Bibliai részeket ragadnak ki egy-egy részhez, mintha az megmagyarázná ezt az egész történetet. Ilyet olvashatunk például a könyv legeslegelején.
Megrendelhető itt a Csitt csitt!!

2015. december 13., vasárnap

Sziasztok! 
Ezt az oldalt könyvkritikáinknak (később saját novelláinknak) szánjuk. A kritikákat úgy nézzétek, hogy ezek a mi véleményünk az éppen olvasott könyvről, nem pedig a tiétek. És ez nagyon sokat jelent, mivel igazából lehet, hogy pont az a könyv, neked lesz a mindened. Ezért mielőtt elolvasnátok a mi kritikáinkat is, jobb hogy ha előtte beleolvastok a neten itt.
Ha így random olvasva megtetszett a könyv akkor azt valószínű, hogy nektek írták! Egyébként a nevünk Lizi és Lola. Mi még a gimibe járó legjobb barátnők életét éljük, szóval remélhetőleg sok könyvet tudunk majd elolvasni és véleményezni. Mi nem igazán vagyunk nagy technikusok vagy kockafejek, ezért ha valami probléma lesz az oldallal ( végül is ki tudja mi lesz), akkor így előre is szólunk, hogy nehogy azt higyjétek hogy a géppel van gond. Minden héten egyszer fogunk egy könyvről írni. Egyik héten Lizi másik héten én.
A bejegyzések alatt mindig írni fogjuk, hogy a 10 csillag közül hányat érdemel szerintünk a könyv és hogy egyszerolvasós-e vagy pedig érdemes megvenni. 1-5-ig tart az amit csak "egy alkalommal olvasol el" kategória, és 5-10-ig pedig értelem szerűen az "érdemes megvenni" kategória húzódik. Őszinték leszünk az összes művel kapcsolatban. De addig is... Kezdjük el az első könyvet és várjuk rá a véleményeiteket is! 
Sok-sok puszit küld,
Lizi és Lola